Nagyon sok hülyeségen gondolkodtam ma. Rájöttem, hogy annyira nem is hiányzik a cigi (kivéve, amikor majd megdöglök egy slukkért), illetve azon agyaltam, mi lenne, ha mondjuk pár hónapra testet cserélnék valakivel (mint a Freaky Friday-ben Lindsay Lohan és Jamie Lee Curtis), mondjuk a miniszterelnökkel. Ja, és jövő héten megyünk buzibárba is.
Melyikkel is kezdjem? Asszem, adok egy rövid összefoglalást a múlt hétről, ahogyan azt általában teszem. Csütrörtökön délután ukrán órára menet, a Kárász utcán sikeresen elszívtam életem utolsó cigijét, egy (REKLÁM!) arany Marlborót. Nagyon büszke voltam magamra, hogy milyen erős és kitartó vagyok/leszek, és hogy én most majd megmutatom minden kételkedőnek, tehát mindenkinek, akit csak ismerek - család, barátok, szobatársak, tanárok, stb. - hogy én igenis képes vagyok leszokni, mert hatalmas akaraterővel rendelkezem. Ezt azért én sem gondolhattam komolyan. Olyannyira nem, hogy az esti Szote előtt és közben azért elszívtam egy fél dobozzal, és megfogadtam, h bulikban azért lehet, na. Az este nagyon jó volt, összehaverkodtunk két fekete sráccal. New York óta én különösen imádom a feketéket (hehe...), többek között mert szarnak mindenre, nagyon jól táncolnak, és mert csak az angolt értik. És én imádok angolul beszélni. Szóval velük pörögtünk az este, iwiwre fel is tettem egy közös képet az egyikükkel. Megtudtam, h mindketten nigériaiak, de az Államokban élnek, egyikük LA-ben, másikuk Texasban. Most itt tanulnak orvosin. Istenem, kurva jót táncoltunk!!!! Magyar pasik ilyeneket miért nem tudnak??!!
Na mindegy. Őket is lenyúltam azért cigivel, mivel volt náluk vagy 3 fullos doboz, jó is volt.
Ötkor értünk haza, nyolckor már kelhettem is, irány a Tesco, majd a pláza, mivel Fannikámnak névnapja volt, és hát minimum elég nehezen beszerezhető énkicsipónim kellett neki. Végül is meglett, megkapta.
Cigiről még annyit, hogy napközben egyáltalán nem gyújtottam rá, sem pénteken, sem szombaton, de aztán apa (!) rábeszélt, hogy márpedig így nem lehet leszokni, mármint hogy ilyen hirtelen abbahagyom, szóval tessék, itt van, megkívánod, vegyél. Vajon vettem? Naná. Ennyit a nagyon erős akaraterőről. Becsületemre legyen mondva, hogy vasárnap, az össznépi családi banzájon mindössze egy, azaz egy szál cigit szívtam el, és azóta semmi! Azért ilyen nehéz ám ez, mert körülöttem mindenki csak támogat. Na nem a leszokásban, hanem a dohányzásban. Anya, apa, Dani, néha még a nevelőapám is; csoporttársak, szobatársak... De ma nem is jutott eszembe, illetve egyszer, amikor egy filmben a kiscsávó olyan szépen gyújtotta meg és szívta le... Sürgősen el kell mennem teniszlabdát pattogtatni! Ez ugyanis az új stresszlevezető módszerem. Ennek az alattunk lakók kevésbé örülnek, de ez mellékes :).
A könyvemmel pedig most egyáltalán nem foglalkoztam. Majd a hétvégén.
Na de akkor térjünk rá a testcserés témára, úgyis ez érdekel mindenkit, mivel most azt hiszitek, hogy itt nagyban politizálni fogok. Hát nem. Azt megteszik nálam okosabb vagy nem okosabb ismerőseim. Csak reggel gondolkodtam ilyeneken, hogy milyen vad lenne testet cserélni a Gyurcsánnyal. Hogy elbírnék-e az ország dolgaival, meg hogy mit tudnék tenni, milyen törvényjavaslatokat hoznék. Ezeket inkább nem írom le, mert még lecsuknának. Tulajdonképpen erről nincs mit írnom többet, meg most hirtelen nem is tudom, mit akartam ebből az egészből kihozni, úgyhogy inkább ezt a témát itt most le is zárom, mert nem akarok össze-vissza minden hülyeséget leírni (mármint a fentieken kívül :)).
Jövő héten lesz Szobatárs Timi 22. szülinapja, ennek örömére elvisszük bulizni, nade nem ám akármilyen átlag helyre, hanem valamilyen szegedi melegbárba! Fogalmam sincs, hol van, mi a neve, meg úgy általában, hogy milyen, mivel még sosem voltam, de nagyon kíváncsi vagyok! Azért megkérdeztem a Timit, hogy le merjek-e menni, nem fognak-e rám hajtani a csajok, de azt mondta, szerinte látszani fog rajtunk, hogy csak bulizni jöttünk (a Timinek egyébként van barátja, aki nagyon szereti őt, és elég féltékeny, ezért is megyünk oda, ahol pasiktól biztosan nem kell tartani...). Meleg-témánál maradva egyébként mindig is szerettem volna egy meleg (pasi!) barátot, mármint barát barátot. Vagyis nem mindig, csak amióta láttam Carrie-t és Stanfordot, és én is szeretnék egy ilyet! Akivel meg lehet beszélni mindent, tök jó tanácsokat ad, és - habár nem egészen az az őshím - mégiscsak pasiszemmel lát téged meg a dolgokat.
Asszem ennyi jutott mára, úgyhogy el is köszönök, meg mellettem Szobatárs Kata feltűnően mozgolódik, ami kb. annyit tesz, hogy fejezd már be a pötyögést, a qrva életbe! Szóval, puszi + minden.
Ja, és OBAMA! OBAMA! OBAMA!
:)
Na mindegy. Őket is lenyúltam azért cigivel, mivel volt náluk vagy 3 fullos doboz, jó is volt.
Ötkor értünk haza, nyolckor már kelhettem is, irány a Tesco, majd a pláza, mivel Fannikámnak névnapja volt, és hát minimum elég nehezen beszerezhető énkicsipónim kellett neki. Végül is meglett, megkapta.
Cigiről még annyit, hogy napközben egyáltalán nem gyújtottam rá, sem pénteken, sem szombaton, de aztán apa (!) rábeszélt, hogy márpedig így nem lehet leszokni, mármint hogy ilyen hirtelen abbahagyom, szóval tessék, itt van, megkívánod, vegyél. Vajon vettem? Naná. Ennyit a nagyon erős akaraterőről. Becsületemre legyen mondva, hogy vasárnap, az össznépi családi banzájon mindössze egy, azaz egy szál cigit szívtam el, és azóta semmi! Azért ilyen nehéz ám ez, mert körülöttem mindenki csak támogat. Na nem a leszokásban, hanem a dohányzásban. Anya, apa, Dani, néha még a nevelőapám is; csoporttársak, szobatársak... De ma nem is jutott eszembe, illetve egyszer, amikor egy filmben a kiscsávó olyan szépen gyújtotta meg és szívta le... Sürgősen el kell mennem teniszlabdát pattogtatni! Ez ugyanis az új stresszlevezető módszerem. Ennek az alattunk lakók kevésbé örülnek, de ez mellékes :).
A könyvemmel pedig most egyáltalán nem foglalkoztam. Majd a hétvégén.
Na de akkor térjünk rá a testcserés témára, úgyis ez érdekel mindenkit, mivel most azt hiszitek, hogy itt nagyban politizálni fogok. Hát nem. Azt megteszik nálam okosabb vagy nem okosabb ismerőseim. Csak reggel gondolkodtam ilyeneken, hogy milyen vad lenne testet cserélni a Gyurcsánnyal. Hogy elbírnék-e az ország dolgaival, meg hogy mit tudnék tenni, milyen törvényjavaslatokat hoznék. Ezeket inkább nem írom le, mert még lecsuknának. Tulajdonképpen erről nincs mit írnom többet, meg most hirtelen nem is tudom, mit akartam ebből az egészből kihozni, úgyhogy inkább ezt a témát itt most le is zárom, mert nem akarok össze-vissza minden hülyeséget leírni (mármint a fentieken kívül :)).
Jövő héten lesz Szobatárs Timi 22. szülinapja, ennek örömére elvisszük bulizni, nade nem ám akármilyen átlag helyre, hanem valamilyen szegedi melegbárba! Fogalmam sincs, hol van, mi a neve, meg úgy általában, hogy milyen, mivel még sosem voltam, de nagyon kíváncsi vagyok! Azért megkérdeztem a Timit, hogy le merjek-e menni, nem fognak-e rám hajtani a csajok, de azt mondta, szerinte látszani fog rajtunk, hogy csak bulizni jöttünk (a Timinek egyébként van barátja, aki nagyon szereti őt, és elég féltékeny, ezért is megyünk oda, ahol pasiktól biztosan nem kell tartani...). Meleg-témánál maradva egyébként mindig is szerettem volna egy meleg (pasi!) barátot, mármint barát barátot. Vagyis nem mindig, csak amióta láttam Carrie-t és Stanfordot, és én is szeretnék egy ilyet! Akivel meg lehet beszélni mindent, tök jó tanácsokat ad, és - habár nem egészen az az őshím - mégiscsak pasiszemmel lát téged meg a dolgokat.
Asszem ennyi jutott mára, úgyhogy el is köszönök, meg mellettem Szobatárs Kata feltűnően mozgolódik, ami kb. annyit tesz, hogy fejezd már be a pötyögést, a qrva életbe! Szóval, puszi + minden.
Ja, és OBAMA! OBAMA! OBAMA!
:)
Utolsó kommentek